2013. október 10., csütörtök

~3.rész: Azt hittem örökre elvesztettem...~

Sziasztok! Meghoztam a részt! :) Remélem tetszeni fog ♥ Olvassátok sok szeretettel :3
Bia xx.

Beültünk a kocsiba. Már vagy  15 perce mehettünk én meg egyfolytába dúdoltam és ujjaimmal doboltam a lábamon.
-Ennyire várod?-kérdezte neveteve Harry.
-Aha...nagyon rég voltam már a vidámparkba. Úgy 3 éve..-mosolyogtam.
-Amúgy baromi jó hangod van!
-Köszi...-moslyogtam.
Mentünk még vagy 10 percet és már ott is voltunk. Beálltunk a sorba...ott még vártunk 2 percet és be is mehettünk.
-Na! Mire akarsz felülni?-kérdezte Hazza.
-Öhmmm....hullámvasút?
-Nekem 8!-elsétáltunk a hullámvasútig ami nem volt messze szerencsére.
Végignéztem az építményen...hát nem kicsi az biztos! Szerintem nem lenne valami gusztusos,hogyha lehánynám Harryt. Mennénk,mennénk és egyszer csak valami Harryn landolna. Tuti megutálna,egy életre! :D

Miután vége volt a menetnek nem is volt annyira rossz. Igen,miután vége volt akkor már nem volt rossz. Ment fejjel lefele több helyen is,volt,hogy majdnem kiestünk....tulajdonképpen halálfélmem volt de se baj! Legalább úgy halok meg,hogy Harry mellettem van. Te jó Isten! Bianka,most álljál le!
Most épp tartunk a következő kiszemelt ponthoz ami nem más mint a hajó amikor ugyanis megláttam egy vattacukros kocsit....na itt nálam megáll az ész és süllyedek lefelé agyilag a 3 évesek szintjére :D
-Vattacukooooor!

~Harry szemszöge:~

-Vattacukoooor!!!-kiáltotta el magát Bianka úgy mint egy 5 éves...felőlem! :D
-Ne mááááár!-röhögtem-30 perce ha itt vagyunk és neked máris vattacukor kell?
-Igeeeeen!!!! Vattacuki örökké!!!-és odaszaladt a standhoz,én pedig utána mentem.
Kért egy kékszőlőset meg egy epreset ja és egy áfonyásat...ki a szar fogja ezt megenni?
Miután kifizettem (csak nem hagyhatom,hogy ő fizesse) leültünk egy padra.
-Melyikből kérsz?-nyújtotta felém mind a 3-at.
-Melyikből kaphatok?
-Kérdése jogos,uram. Senkinek az ég világon nem adnék de mivel önnek kéne adnom így nagyon szívesen adok mind a háromból egy jókora adagot-nevetett
-Nos,hölgyem,köszönöm a megtiszteltetést! De elég nekem csak egy kis adag az egyikből.
-És melyiket parancsolja?
-Hmmm...melyiket ajánlja?
-Kékszőlős-nevetett.
-Köszönöm!-és letéptem egy darabot.

Miután elfogyasztotta a 3 vattacukrot egyedül(!!!) felültünk még jó "pár" dologra aztán hazaindultunk.
-Nos,asszonyom óhajt még valahova menni?
-Nem köszönöm,uram! Inkább hazakívánnék menni,persze csak ha megengedi.
-Persze,hogy megengedem! De kérem hölgyem,tegeződjünk...
-Ahogy hablatyolja,Styles!-ez teljesen meg van hibbanva. Biztos a cukor! o.O

~Bianka szemszöge:~

Én teljesen hülye vagyok...biztos megártott a sok cukor! :D
Harry hazavitt kiszálltunk a kocsiból...mikor megláttam,hogy ki áll az ajtómba. Istenem! Hogy kerül ő ide? Mit keres itt?
-Na lám lám! Csak nem a kis Bianka...ó és az újabb pasija akit megint csak ki fog használni! Vagy ő az akivel csalod a másikat?
-Na most fejezed be! Eleve nem a pasim és amúgy sem használnám ki...ja és más sincs!
-Chh...na persze! Amúgy is másért jöttem!-és közeledett felém..
-Hagyj békén...-mondtam. Harry csak állt és nézett,szegény nem értett semmit.
-Nyugiiii!!! Csak mondani akarok valamit!
-Nem vagyok kíváncsi rád!
-Még a szüleidre sem?-mivan? Ezzel meg mit akar? Hogy jönnek ide az én elhunyt szüleim?
-Igen..jól hallottad! Nem csak te tehetsz a szüleid haláláról...sőt! Szinte nem is te tehetsz-vigyorgott...
-Mi-miről beszélsz?-és rámtört a sírás.
-Tudod véletlenül én ültem abba a kamionba...uuupsz!-és elment én pedig a földre rogytam és csak sírtam. Harry odasietett hozzám és átölelt. Nem mondott semmit csak felkapott, a táskámból kikotorászta a kulcsot és bevitt a házba majd fel a szobámba...letett az ágyamra és mellém ült.
-Ki volt ő?-kérdezte suttogva.
-A....volt barátom Jake.
-Mi történt köztetek?
-Megcsaltam de...csak azért mert ő is...viszont én...tovább mentem mint egy csók,nem úgy mint ő! De már egyátalán nem bánom.
-Jól van nyugi! Semmi baj...ne foglalkozz ezzel a féreggel!
-Hogy ne foglalkoznék ha egyszer ő ölte meg a szüleimet? Hm???
-Oké,igazad van! De nem érdemli meg,hogy vele foglalkozz....a szüleid...őket már úgysem tudod visszahozni ha sírsz! Biztos azt szeretnék,hogy boldog légy...naaaaa ne sírj!-és megölelt. Istenem! Dejó,hogy ő legalább itt van nekem.
-Igazad van!-mosolyogtam rá.
-Na ez a beszéd! Csak kérlek ne légy szomorú és ne sírj,max. az örömtől!-én erre csak egy aprót bólintottam persze még mindig mosolyogtam.
Viszont nem hagyom annyiban! Jake ennyivel nem ússza meg! Meg fogom bosszulni! Nem tudom,mikor és,hogy de nagyon megbánja. Had fájjon neki is. Tudom! Ettől még a szüleim nem támadnak fel de nem érdekel! Tudja meg miylen érzés ha az embernek fáj,hogy elveszti azt akit szeret. Azt akikben a Világon a legjobban megbízott.Biztos nagyon "gonosznak" hangzik ez a gondolatom de nem tud érdekelni. Kamatostúl visszakapja!!
Miközben ezen gondolkodtam azt vettem észre,hogy Harry a kiskori képeimet nézegeti.
Odaléptem,majd lepilantottam a képre...
-Olyan cuki voltál-mondta mosolyogva miközben még mindig a képet nézte.
-Naaaa! Csak voltam?-nevettem.
-Voltál,vagy és leszel! Megfelel?-nevetett már ő is. ,mire én csak egy aprót bólintottam. Bár egy kicsit furcsálltam,hogy cukinak tart de ő tudja!
Harrynek elkezdett csörögni a telefonja így óvatosan visszarakta a helyére a képet és felvette. Ha jól hallottam valamelyik sráccal dumált.
-Örülök,hogy veled tölthettem a napot nagyon jó volt!-mosolyogott-most viszont mennem kell. Liam hívott,hogy holnap interjú.
-Én is nagyon jól éreztem magam és okés! Menj csak nyugodtan-mosolyogtam én is vissza.
Lekísértem majd elköszöntünk egymástól és elhajtott. Én pedig úgy döntöttem,hogy mivel úgy sem tudok mit csinálni így elmentem fürdeni.

Mikor végeztem mint az időzített bomba elkezdtek csengetni. Ki a jó Isten szekál engem este 10-kor? Miért nem tudnak nappal piszkálni? És ha aludnék? Akkor felmernének kelteni édes álmaimból? Milyen szemetek,komolyan! Viszont már csak abban az egyben reménykedhetek,hogy nem megint Jake lesz az mert akkor itt tojok be,komolyan! Baromira félek tőle,bár ezt próbálom nem mutatni neki.
Mikor kinyitottam az ajtót azt hittem rosszul látok! Mit keres ő itt 5 vév után?
Egyből a nyakába ugrottam és eszeveszettül sírni kezdtem. Annyira hiányzott. Azt hittem örökre elvesztettem és most végre előkerült....

1 komi és kövi rész! :)
Bia xx.

2 megjegyzés: